Kaput nyithat a labdarúgás a világ legszigorúbb rendszerének falain?
Olaszország dicsőségekkel teli labdarúgótörténelme egyetlen egy pontban kapcsolódott Észak-Koreához: az 1966-os világbajnokságon fennállása egyik legszégyenteljesebb vereségét és kiesését szenvedte el a „squadra azzurra” a világtól elszigetelt ország válogatottja ellen. Vasárnaptól azonban már van egy újabb kapcsolódási pont is: Kwang-szong Han.
A Palermo (amelyben csereként Balogh Norbert és Sallai Roland egyaránt szerepet kapott) a másik nagy olasz sziget csapatát, a Cagliarit fogadta, a 86. percben pedig a vendégeknél pályára lépett egy alig 18 éves, cingár kölyök. Akinek a nevét nehéz leírni, még nehezebb megjegyezni. De aki talán nem csak sporttörténelmet írt. Kwang-szong Han ugyanis az első észak-koreai labdarúgó, aki valaha pályára lépett az olasz élvonalban. Vagy amint a mérvadó Gazzetta dello Sport fogalmaz: a legegzotikusabb.
A világ legelszigeteltebb, legeszementebb, legértelmetlenebb diktatúrája által fogva tartott ország válogatottja eddig kétszer jutott el a labdarúgó világbajnokságra. A már említett 1966-os angliai torna után 2010-ben Dél-Afrikában mutatkozott meg. Abban a keretben három olyan játékos szerepelt, aki nem az észak-koreai bajnokságban keres(het)te a kenyerét: Dzsong Te-sze, Dzsong-hak An és Dzsong-Dzso Hong. Előbbi kettő az „ellenséges” Japánban játszott: mert ott is születtek. A szigetországban ugyanis jelentős észak-koreai közösség él, a „hazai” rendszer pedig szemet hunyt a játékosok „származása” fölött, csak azok segítsék hozzá a válogatottat az ország dicsőségét hirdető eredmények eléréséhez.
Cserébe Kim Dzsongil rezsime Dzsong Te-szének „megengedte”, hogy Németországba szerződjön: 2010-13 között 44 alkalommal lépett pályára a Bochum színeiben a Bundesliga 2-ben (14 gólt szerzett), majd ötször az élvonalban, immár a Köln csapatában. A legjobbak között nem tudott betalálni. Ezzel pedig ő az első észak-koreai, aki az öt nagy európai bajnokság valamelyikében lehetőséget kapott – szemben a Gazzetta dello sport állításával, aki Kwang-szong Han barátunknak ítéli ezt a megtiszteltetést.
Kwang-szong Han viszont nem külföldön, hanem az ország fővárosában, Phenjanban született 1998. szeptember 11-én. Egy angol nyelvű oldal, a dalessandroscouting.com gyors, technikás, a labdát jól kezelő, jól fejelő, fejlett intuíciós érzékkel rendelkező játékosnak írja le. Játékára az U16-os Ázsia-bajnokságon figyelhettek (volna) fel (amennyiben a nyugati klubok követték egyáltalán), amelyet Észak-Korea meg is nyert. Sokkal valószínűbb azonban, hogy a tavalyi U17-es világbajnokságon került be a neve egy-két megfigyelő noteszébe. Például az Ajax képviselőjének jegyzetfüzetébe is, írja a Gazzetta dello Sport.
Az, hogy Nyugat-Európába kerülhetett, kisebbfajta csoda! Mint ahogy az is, hogy a dalessandroscouting.com írása szerint jelenleg több mint 30 fiatal észak-koreai pallérozódhat spanyol és olasz labdarúgó-akadémiákon. Csodának számított az is, hogy a rezsim a tavaly nyáron Olaszországba küldte a fiatalokat, hogy ott készüljenek a már említett 17 éven aluliak világbajnokságára. Az olasz klubok pedig éltek is a lehetőséggel: a Fiorentina Csoe Szong Hjongot, a Napoli pedig Dzsong Csang Bomot és Ri Csol Szongot tesztelte.
Szerződést azonban végül csak hősünk kapott a Cagliaritól: 2017. március 10-én. Tehetségét jelzi, hogy szűk egy hónappal később be is mutatkozhatott az élvonalban.
Nem ő az egyetlen észak-koreai azonban, aki jegyzett nyugat-európai bajnokságban játszik. A 25 éves Kwang-Rjong Pak a svájci élvonalbeli Lausanne-t erősíti: 23 bajnokin négy gólt szerzett az újonc színeiben idén. Csatárként. Pak megfordult korábban a Basel, a Bellinzona, a Vaduz és a Biel/Bienne csapataiban is. A svájci élvonalban 56-szor lépett pályára, ezeken 6 gólt szerzett. Jelentősen jobb a mérlege viszont a második vonalban, ahol 66 találkozón 28-szor volt eredményes. A Basel színeiben 2011-ben játszott a Galac (Adrian Salageanuval nem csaphatott össze, mert a szatmári védőt addig már kiállították), a Manchester United és a Benfica ellen a Bajnokok Ligájában, ezzel ő az első észak-koreai, aki ebben a sorozatban pályára léphetett. És ő az első, aki észak-koreaiként játszott az Európa Ligában is, szintén a Baselben.
Hogy Kwang-szong Han (és a még mindig fiatal Kwang-Rjong Pak) mire viszi az európai labdarúgásban, az egyelőre rejtély. Ennél is fontosabb azonban a kérdés, hogy eddigi pályafutásuk a nyitás jele a kor legembertelenebb diktatúrájának kapuján, vagy egyszerűen csak propaganda-fogás? Ha úgy tetszik, reklámfogás....
